Napjainkban már nem mennek ritkaságszámba azok a technológiák, melyek biometrikus azonosítást tesznek lehetővé. Míg korábban csak a fantasztikus filmekben hallhattunk arc, hang és ujjlenyomat alapján való azonosításról, addig mára mindezek átkerültek a táblagépek, okostelefonok és egyéb, a mindennapokban használatos készülékekbe. Annak céljából, hogy az említett eszközök sérülékenységeit a biometrikus azonosítás terén feltérképezzék, és a támadásokkal szemben ellenálló tegyék, az Európai Unió kutatási és innovációs forrásokból finanszírozva létrehozta a  TABULA RASA névre hallgató konzorciumot. Mindezt az is indokolta, hogy az említett eszközökkel kapcsolatban egyre gyakoribbá váltak az arcfesték, hangfelvételek, vagy fényképek használatával elkövetett csalások.

ANY_KI_Blog_FB_TW_11.02.XX.Biometrikus_csalasok_elkerulese_illusztracio_01

A TABULA RASA három év alatt azon dolgozott, hogy a biometrikus rendszerek gyenge pontjait feltárják. Maga a konzorcium hét ország tizenkét szervezetének szakembereit fogta össze, hogy segítségükkel megalkothassák e rendszerek új generációs, a korábbiaknál sokkal biztonságosabb generációit. Azt a módszert követték, mely szerint szakembereket kértek fel a világ minden részéről arra, hogy támadják a biometrikus azonosítást. Többféle kreatív támadással találkoztak így, mely a védekezést is megkönnyítette. A legérdekesebbnek talán az az arcfestékes módszer bizonyult, mely során arcfestékkel torzította el vonásait a támadó, ezzel megtévesztve az azonosítást. Emellett használtak maszkokat, fényképeket, sőt, hamis ujjlenyomatokat, úgynevezett gumiujjakat is.

Az Unió és a konzorcium összesen hatmillió eurót fordított kutatási és tesztelési tevékenységre, melyekkel kidolgozták a lehetséges gyengeségekkel szembeni ellenlépéseket. Nem feledkeztek meg az olyan „életjelek”észleléséről sem a szoftverek kapcsán, mint az izzadás, vagy a pislogás – ezzel csökkentve az átverések lehetőségeinek számát.